Vannak az ismeretségi körömben olyan emberek, akik anyagi helyzetükkel amikor csak tehetik megpróbálnak kérkedni. Ez engem egyáltalán nem zavar, sőt gyakran megmosolyogtat. Ilyen ember a legjobb barátnőm édesapja is. Amikor csak eszébe jut meglepi Annamáriát egy szép ékszerrel, amely természetesen mindig nemes anyagból készül. Annamari örül ezeknek az ajándékoknak, bár néha már kicsit soknak érzi őket. Talán éppen emiatt szeret az én szerény szobácskámban üldögélni, ahol minden a fiatalságról és az életvidámságról szól. Kedvenc szórakozása, hogy az én ékszereimet nézegeti, melyek között egyetlen arany fülbevaló, nyaklánc vagy karlánc sincs. Mindegyik bizsu, de kinézetük miatt egy kicsit sem bánom ezt. Tudom ugyanis, hogy Annamária egyetlen fülbevalójából egy egész ládát tölthetek meg ékszerrel, melyeket kedvem szerint variálhatok. Persze tudom, hogy ő sem kéri a drága ékszereket édesapjától, ezért megpróbálok megfigyelni, hogy mi tetszik neki a legjobban és az neki ajándékozom majd karácsonykor.